A TPM bevezetés 7 fázisa

A Total Productive Maintenance bevezetésénél sokszor merül fel a kérdés, hogy mivel kezdjük el, vagy mivel folytassuk, vagy meddig kell még kiépíteni, vagy mikor vagyunk már kész?

A válaszadást nehezíti, hogy
- Japánban hosszú évek alatt fejlődött ki az a háttér, amire az alapkoncepciót kifejlesztették,
- a szakértők szerint is években lehet mérni a teljes kiépítettséget,
- szakértelmet igényel annak eldöntése, hogy nekünk éppen most mire lenne szükségünk a TPM eszköztárából,
- maradunk-e az eredeti, 20 évvel ezelőtti módszereknél, vagy alkalmazzuk a legújabb gyártási-, gyártásszervezési-, informatikai-, menedzsment-, üzemfenntartási-, üzemeltetési-, karbantartási- és karbantartás-szervezési technikákat,
- az első, a második vagy a harmadik generációs TPM-et kívánjuk bevezetni,
- mennyire vagyunk képesek befogadni a japán módszereket,
- mennyit változtathatunk a jelenlegi rendszereken, például a szervezeti-, a gyártási- vagy az informatikai rendszeren,
- a rendszerkiépítés eredmény/ráfordítás mutatójánál meddig mehetünk el, és mikorra térülnek meg a kiadások,
- pillérenként vezessük be, vagy mi legyen a vezérelv?

1. Alkalmazzuk a SEQCE technikát, vagyis a legeredményesebb, a legegyszerűbb, a legkönnyebb, a leggyorsabb és a legolcsóbb úton induljunk el.
2. A célt tekintsük elsődlegesnek és ne az eszközt.
3. Mutatószámok alapján mérjük az előrehaladást és az eredményességet.

Rendszerszervezési szempontból a TPM bevezetés 7 fázisát a következőképpen határoztam meg: