Kaizen tanácsadás, tréning, ky'zen, kajzen

Az embereket a teljesség hiánya és az elégedetlenség készteti a javításra.
A javítási szándék a harmónia, a bőség, az értékek iránti belső vágyon alapul.
Mindenki képes jobbá, eredményesebbé tenni a munkáját az előrehaladás érdekében.
A fejlődést segítheti a tanulás, a problémamegoldás, a teljes újrakezdésre való hajlandóság.
A javítás korlátlan és határtalan.

A Kaizen a vállalati politikára épülő javítási folyamat, amelyben részt vesz a teljes személyzet.
A Kaizen koncepció eleme, hogy lássuk be tévedéseinket, hibáinkat és ezek kiküszöbölésével próbáljuk meg a következőkben jobban végezni feladatainkat.

A Kaizen olyan folyamat-orientált gondolkodást és vezetést is jelent, amely elismeri az emberek erőfeszítéseit.

A Kairyo esetében a tőkebefektetés a jellemző, egy rövid időtartamú, látványos, hirtelen megújulást jelent, hosszabb távon pedig szakaszosságot eredményez. Az elért eredmények az újabb ráfordításig nem változnak vagy csökkenhetnek.
A Kaizen-nél a kis lépésekkel történő előrehaladásban az emberek szellemi képességét, tudását, tapasztalatát hasznosítják. Az eredmény, a javulás folyamatosan jelentkezik. A Kaizen akkor is sikeresen alkalmazható, ha nincs lehetőség a pénzeszközökkel történő fejlesztésre.

A Kaizen és a Kairyo együttes alkalmazása állandó, folytonos fejlődést biztosíthat a vállalat részére.

A Kaizen megvalósításánál a vezetés határozza meg a legfontosabb javítási területeket. Általános megközelítésben a Kaizen a versenyképesség növelésére irányul - mint például a vevői igények teljesítése, a termelés fokozása, a termékek és/vagy szolgáltatások minőségének javítása, a veszteségek, a költségek csökkentése, az ütemezés betartása, a hatékonyság emelése, stb. - kiterjed a morál, a biztonság javítására és felöleli a vállalati működéshez szükséges összes tevékenységet.

A javítás típusai szerint három fő kategóriát különböztethetünk meg.
Az egyik a vezetői Kaizen amelyben a vezetők vesznek részt és alapvetően a rendszerekre és eljárásokra irányul a javítás.
A második típus a csoportos Kaizen. A szervezetekből alakított csoportok a javítási tevékenységeket egy célra, feladatra vagy területre irányítják.
A harmadik az egyéni Kaizen amelynek keretében a saját munka javítására tett javaslatokkal segítik a fejlődést.

A profit-orientált gondolkodásmódnál a vezetők hozzáállása eredmény-centrikus, az eredmény az elsődleges, alapvetően erre épül a vezetők és a dolgozók minősítése, ösztönzése.

Kaizen megközelítés a folyamat-orientált gondolkodásmód, amelyben a vezetés folyamat-centrikus. A vezetés a folyamatra koncentrál és az embereket abban segíti, hogy a folyamatot tökéletesítsék, amelynek következtében az eredmények is jelentkeznek.
Ebben a szemléletben az eredmény egy eszköz a folyamatok fejlesztésére.

A vezetői munka irányultságában három fő területet különböztethetünk meg: fenntartás, javítás, innováció.

Fenntartás alatt értjük mindazon intézkedéseket, amelyek a rendszerek szintentartásához szükségesek.
A javítás jelenti azokat a tevékenységeket, amelyeket a meglévő helyzet jobbítása érdekében végeznek.
Az innováció pedig az áttöréses fejlesztési munkára vonatkozik.
Egy vállalat előrehaladását jelentősen befolyásolja az is, hogy például a vezetők a munkaidejük hány százalékát fordítják a megújulásra.

A javítandó területeknek megfelelő, a javítás irányát mutató módszerek a leghatékonyabbak.

Hazai saját alkalmazási példák:

Egy Kaizen ismeretterjesztő tréningen egy speciális módszert alkalmazva, 35 fő 195 problémát tárt fel közel 40 perc alatt.

Egy cégnél a munkakörülmények javítása volt az egyik cél, a dolgozói problémafeltárás alkalmával több mint 160 problémát határoztak meg és ebből a vezetés 36-ot megoldott egy hónapon belül.

A termelés javítására többek között alkalmazhatjuk a hozzáadott-érték arányt javító technikákat. A gyártási folyamatot áttekintve azonosíthatóak az értéket előállító műveletek és a többi tevékenység minimalizálására szinte azonnal tehetünk javaslatokat. Egy vállalatnál néhány napos ráfordítással közel 10%-kal tudták növelni a hozzáadott érték arányt.

A gépek, berendezések kihasználásának növelésére egy cégnél a szerszámcsere idejét a korábbi 126 percről 30 percre történő csökkentését javasolták egy folyamatelemzési módszert használva.

Egy gépgyárban egy 3 órás eredménytelen vita után a vezetői munka javítását tűzték ki célul - alkalmazva a vezetői munka hatékonyságát elősegítő módszereket - és a következő alkalommal már 45 perc alatt eredménnyel fejezték be a megbeszélést.

1989-ben egy csoport 12 team ülés után 3,6 millió forintos megtakarítást ért el egy vállalatnál a problémamegoldás 7 lépése módszer alkalmazásával.

A célok és eszközök vonatkozásában a vezetésnek kell kijelölni az aktuális célokat és javítási területeket valamint azt, hogy milyen eszközökkel támogatja a programot.
E tárgykörben célszerű meghatározni a bevezetés és a kiterjesztés stratégiáját is.

A javaslat és megvalósítás kategóriájába érthetjük a javaslati rendszer kifejlesztését és működtetését. Rendkívül gondosan kell eljárni e területen, mivel nagy számú javaslat kezeléséről van szó, törekedni kell a lehető legegyszerűbb megoldásokra. A megvalósításnál nem engedhető meg, hogy a bevezetés késsen vagy elmaradjon.

Az oktatás, képzés jelenti a javító technikák alkalmazási szintű betanítását, a változtatások hatására kialakult új helyzetekre vonatkozó oktatásokat, valamint az alkotó- és megvalósító képességek fejlesztését.

Az ösztönzési és elismerési rendszer kialakításánál a folytonosság fenntartását és az emberi kapcsolatok javítását elősegítő megoldásokra kell törekedni. A bevezetés első évében a tartalékok és a javítási lehetőségek jelentős költség-megtakarítást vagy termelékenység növekedést eredményezhetnek. Később azonban a javaslatok közvetlen vállalati eredmény hatású része csökkenhet. A rendszerből nem hagyhatók ki a folyamat-orientált kritériumok.

A terjesztés alatt érthetjük a sikerek, eredmények különböző formában történő, széles körű nyilvánosságra hozatalát.

A felügyelet és értékelés feladata a Kaizen tevékenységek végrehajtásának nyomon követése, az eredmények összevetése a vállalat küldetésével, politikájával, a piaci helyzetével és céljaival, amelyek alapján kijelölhetők a következő javítási területek.

A fejlesztés, javítás körébe tartozó tevékenységek célja a Kaizen alkalmazás gyenge pontjainak feltárása, a Kaizen fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges feladatok meghatározása és megvalósítása, valamint a megújulásnak megfelelően az egyéni és a vállalati célok összehangolása.

A Kaizen a vállalati célok eléréséhez ad gyors segítséget, mivel a javítás irányát az aktuális feladatok vagy problémák mutatják meg. Előnye abban rejlik, hogy alacsony ráfordítási költségek mellett, hatékony módszerek alkalmazásával rövid időn belül mérhetőek az eredmények és a mindennapos, kis lépésekkel történő előrehaladással a távolabbi tervek is hamarabb teljesülnek.
Mindig lehet egy jobb megoldás.